Hegyhátszentjakab község

Adatok

Régió: Nyugat-Dunántúl
Megye: Vas megye
Kistérség: Őriszentpéteri kistérség
Lakosság: 294 fő
Terület: 9.47 km²
Népsűrűség: 31,05 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 94

Fekvése

A község a Vasi hegyháton, Körmendtől 20 km-re délre, Zalalövőtől 7 km-re nyugatra helyezkedik el. 2002-től az Őrségi Nemzeti Parkhoz tartozik.

Története

A község területe már a római korban is lakott volt. Ezt bizonyítják a határában megtalált sírok. A falu keletkezéséről nincsenek adatok, de bizonyosan nagyon régi. A hagyomány szerint lakói egykor a Pusztaszentmárton nevű faluban éltek, melyet a török pusztított el. Lakói ezután vándoroltak volna a mai helyre. A falut ezután Kosárházának nevezték, mert holmijukat kosarakban hozták át ide. Ezután 1664-ben egy Jakab nevű vitéz kapta volna a falut a szentgotthárdi csatában szerzett érdemeiért.

A római katolikus templom

A települést az írott források 1310-ben említik először, nevét templomának védőszentjéről kapta. 1423-ben Zenth Jacabfalwa néven szerepel egy a Festetics család keszthelyi levéltárában található oklevélben. [1] A templom 13. századi eredetű, eredetileg román stílusú. A 18. század első felében az Eszterházy, majd a század közepétől a Sigray család birtoka.

Vályi András szerint "SZENT JAKAB. Elegyes falu Vas Várm. földes Ura G. Zsigray, lakosai katolikusok, fekszik Szőcséhez nem meszsze, mellynek filiája, határja középszerű, legelője, fája van, szőleje nints. " [2]

Fényes Elek szerint "Szent-Jakab, magyar falu, Vas vmegyében, Zala vmegye szélén, 152 kath., 50 evang., 18 ref. lakossal. Határa, mellyhez a Boldogasszony puszta is tartozik, közép termékenységű. Rétje kevés, de legelője roppant, mert 2,300 holdat foglal el. – F. ura gr. Sigray. Ut. p. Rába-Sz.-Mihály." [3]

Vas vármegye monográfiájában "Szent-Jakab 77 házzal és 485 r. kath. és kevés ág. ev. vallású, magyar lakossal. Postája Zala-Lövő, távírója Körmend. Földesurai a Sigray grófok volt." [4]

Nevezetességei

Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 13. században épült. 1738-ban az Eszterházy család építtette át. berendezése is 18. századi. Egyhajós, szentélye félkör záródású, nyugati homlokzata előtt áll a torony. A 19. században sekrestyével bővítették.
Határában található a Vadása-tó, kiépített straddal rendelkező üdülőhely. A tó, mely 1968-ban a Vadása-patak vízének mesterséges felduzzasztásával keletkezett kiváló lehetőséget biztosít a pihenni, fürdőzni és horgászni vágyó túristák számára. A környék alkalmas kirándulásra, gyalogos és kerékpáros túrázásra.

A Wikimedia Commons tartalmaz Hegyhátszentjakab témájú médiaállományokat.

Következő községek

További községek